| Bálintné Miklós Éva: Ébresztő |
 |
 |
| Kultúra - Versek |
|
Elárulják országunkat,
Eladják az életünket, Hallassátok hangotokat, Ébredjetek, ébredjetek! Eladják a hazánkat, Mint veszett kutyák A koncon marakodva, Eladják az életünket, Ellopnak mindent, Másokat vádolva. Hontalan lesz a magyar nép, Ha nem teszünk semmit sem, Az őskommunizmus felemészt, Megöli a hitet az emberekben. A hit még él, Még nem ölték ki végleg, Keressétek magatokban, Vállaljátok a felelősséget. „El lehet menni!” Hát ez itt a megoldás? A népet kiirtani, Hát hol a magyarság? Mit mondanak az ősök vajon? Ha látják ezt a hordát? Szégyen, hogy magam magyarnak vallom, Ha ők a magyarság! Akiben magyar vér folyik, Nem tűrheti mindezt, Akikben az ősök még élnek, Nem tűrhetnek ilyen sérelmeket. Gyönyörű hazánkat kifosztják teljesen, Népünket elfojtják, A hatalmat akarják, mindig, mindenképpen. De mi is a hatalom? Ha nem a népet szolgálja? Mi az a bizalom? Rabok vagyunk, a kormány rabszolgája. Tapossák a zászlót, Melyet fel kellene emelni az égig, Könnyel, vérrel átitatva, Mely védelmez bennünket, sok-sok ezer évig. Miért nem látnak az emberek A falakon túlra? Az ámítást, a szédítést Elhiszik újra, meg újra. Ébresztő, ébresztő Szolgasorban élő magyar nép, Hangunk törjön elő, Hozzuk vissza a magyarságot, Mutassuk meg, hogy itt vagyunk még. 2006. 10. 11. (1 értékelés) |
