Ébredjen a nemzet!

Gyilkos kezek simítják homlokunkról a ráncot,

Bódítják az életünket,

Nem látjuk: e simítás halált hoz!
 

Tudatot ölnek

Régóta és oly alaposan,

Életeket vesznek,

Rejtve, fürkészve, okosan.

Jeges kezek markolják mindenem…

Kitépném magam, őserővel küzdve,

De látom a népemet…

Csak állok mozdulatlan, mélyen megütközve!

Kiáltok hangosan, sziklákat törve,

Nem hallják hangomat,

Falakat emeltek e szűk látókörbe.
 

Az elmék, a tudat köré emelték a falat,

Felismerve kezemben megáll a villanó kés…

Más küzdelem kell, új akarat,

Visszaszerezni a nemzet becsületét!

A tudat hatalmát,

Ne irányítson senki felülről népeket!!!

A szabad választás jogát,

Ébresszünk fel egy szunnyadó nemzetet!!!


2009. 11. 23.

Bálintné Miklós Éva