|
Kultúra -
Versek
|
|
 A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon
Ezen a napon hagyományosan megkoszorúzzák a költő budapesti emléktábláját egykori lakóhelyén, a ferencvárosi Gát utca 3-ban, valamint a Liszt Ferenc téri József Attila-szobrot is.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra -
Versek
|
 1883. április 4-én született Szegeden Juhász Gyula, Magyarország egyik legismertebb 20. századi költője.
Juhász a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. Első versei már az 1899-es években megjelentek a Szegedi, majd később a Budapesti Naplóban. 1902–1906-ban a pesti egyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. Szoros barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. 1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkard sújtott rá, megsebesítve fejét és kezét.
1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel. Októberben azonban Pestre utazott. A Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét. A munka időszaka következett ám pár évvel később ismét tragikus fordulatot vett élete.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra -
Színház
|
|
A 2011-es évad új musicalbemutatója Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter zenés műve, a Valahol Európában, amelyet Béres Attila rendezésében láthatnak a nézők. Alkotótársai Velich Rita jelmez- és Horesnyi Balázs díszlettervező, Bodor Johanna koreográfus, Ari-Nagy Barbara dramaturg, valamint Silló István, aki a produkció karmestere és zenei vezetője. Az előadás főszerepeit Mácsai Pál, Alföldi Róbert, Keresztes Tamás, Tompos Kátya, Szarvas József, Szőcs Artur, Kerényi Miklós Máté, Pindroch Csaba alakítják.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra -
Novella
|
|
 A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna.
Az ablakok arcán csendesen szivárgott a cseppé hűlt pára, az ajtókilincs ferdén állt, mintha valaki be akarna jönni s a székek úgy álltak az asztalok mellett, mintha fáradt karjukkal szívesen az asztalra könyököltek volna.
Ekkor megpendült egy húr a kemence mellett. Az öreg Tallér rátette kezét a cimbalomra, mert véletlenül ütötte meg a húrt, de a lágy zendülés már szétszállt a szobában, megsimogatta a falakat, lengett a levegőben, aztán visszahullt a cimbalomra, mint fészekre a madár.
Zimányi felemelte fejét. A homályban nem látta az öreg cigányt, de érezte, hogy nézi. Töltött magának.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra -
Könyvajánló
|
 András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára.
A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni.
Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik.
|
|
Kultúra -
Könyvajánló
|
 Magyarországon a római katolikus-református párbeszéd történetébenn új fejezetet nyitott Banaha Béla (1888-1940) jezsuita szerzetes, neves egyházi szónok és író alábbi tanulmánya. Megjelent: Magyar Szemle 1937. 29. köt. 2. sz. 105-115.
AMIÓTA AZ ISTENTAGADÓ mozgalom a szabadgondolkozó szalonokból és a munkásszakszervezetekbõl az utcára is kilépett s újabban mint bolsevizmus világuralmi és diktátori igényekkel lép fel, a hívõ keresztények részén újra fel-felhangzik az egészen soha el nem halkult sóhajtás: bárha sikerülne a keresztény felekezeteket még egyszer közös nevezõre hozni, nemcsak az európai kereszténységnek, hanem magának a pozitív istenhitnek a megmentése céljából is. A marxi csatakiáltással: "Világ proletárjai, egyesüljetek!" - gondolják sokan szembe kellene szegezni ezt a másikat: "Világ keresztényei, egyesüljetek!"
|
|
Bővebben...
|
|
|
