|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
 Erdély számos településén megünnepelték kedden a romániai magyarok az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulóját, aminek alkalmából ünnepi műsorokat, egyházi szertartásokat és történelmi vetélkedőket szerveztek.
A központi ünnepség Csíkszeredában zajlott le, de minden erdélyi megyében és a nagyobb településeken is megemlékeztek a szabadságharc hőseiről. Aradon megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, az ünnepi műsor a helyi színházban folytatódott. Nagyváradon a helyi honvédemlékhelynél helyeztek el koszorúkat, majd Petőfi Sándor költő, Szacsvay Imre volt országgyűlési jegyző, valamint Rulikowsky Kázmér lengyel és Nicolae Balcescu román szabadságharcosok szobránál rótta le kegyeletét a helyi ünneplő tömeg. Nagyszalontán Kossuth Lajos szobránál tartottak ünnepséget, Érmihályfalván pedig egyebek között történelmi vetélkedőt szerveztek iskolásoknak. A brassói magyarság számára meghirdetett program szerint a helyi színházban került sor ünnepi előadásra. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai tartottak műsort, majd megkoszorúzták Széchenyi István emléktábláját. Székelyudvarhelyen a Háromszék Táncegyüttes előadása mellett képzőművészeti kiállítások nyíltak, és táncházat is meghirdettek a szervezők. Gyergyószentmiklóson a Petőfi- és Kossuth-szobrokat koszorúzták meg, Sepsiszentgyörgyön pedig az 1848–49-es honvédemlékműnél tartottak ünnepséget, amely a helyi színház előtt felállított szabadtéri színpadnál folytatódott. Kolozsváron ökumenikus istentiszteletet tartottak a Szent Mihály templomban, Mátyás király szülőházánál kulturális rendezvények voltak, a Corvinus Pubban pedig "forradalmi kávéház" nyílt meg. A programban a Mária főhadnagy című operaelőadás is szerepelt. Marosvásárhelyen Bernády György volt polgármester és Petőfi Sándor szobrát, valamint a Székely Vértanúk emlékművét koszorúzták meg a helyi ünneplő magyarok. Szatmárnémetiben a Petőfi-szobornál tartottak ünnepi megemlékezést, a program a helyi színházban ünnepi műsorral zárult. Zilahon istentisztelet és gálaműsor keretében elevenítették fel a magyarság nemzeti ünnepét. Temesváron a Klapka György-emléktáblát koszorúzták meg, majd Raffay Ernő történész tartott előadást. mti
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
|
 1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. A balassagyarmati polgárok, vasutasok bátorságának köszönhetőn, egy darabka földdel több maradt meg ősi földünkből.
„1919. január 29-én a környéken állomásozó katonák – a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével – kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettük a katonai vitézség, a hazaszeretet és a polgári összefogás példájaként tartjuk számon. A „csehkiverés” emléke kitörölhetetlen része lett a balassagyarmatiak öntudatának.” - olvasható a Tyekvicska Árpád által szerkesztett, Civitas Fortissma című könyvben.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Kárpát medence
|
A délvidéki magyarság a mai napig vár a bocsánatkérésre, s legalább a szimbolikus kárpótlásra az 1944-45 telén történtek miatt - mondta Matuska Márton temerini újságíró vasárnap Szegeden.
A délvidéki magyarellenes razziákról évtizedekig nem lehetett szólni - hangsúlyozta Matuska Márton a megtorlások 66. évfordulója alkalmából a témában rendezett konferencián.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Szeged és a történelem
|
|
Alakuló ülését tartotta a szerb-magyar történészbizottság magyar tagozata. A munka célja az 1944-ben és 45-ben Délvidéken kivégzett magyar áldozatok sírjainak feltárása, és a máig vitatott kérdés tisztázása, hány áldozata volt a mészárlásnak.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Szeged és a történelem
|
|
 Az Aradon kivégzett Damjanich János és Kiss Ernő pisztolyát, illetve Görgey Artúr hadvezér párbajpisztolykészletét is bemutatják azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szakemberek ismertetik az aradi múzeum sokáig rejtve őrzött 48-49-es gyűjteményének restaurálásáról, rendszereséséről, népszerűsítéséről szóló munka hátterét december 2-án a Móra Ferenc Múzeumban – olvasható az intézmény közleményében.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
|
 Buda védői
folytatták az emberfeletti harcot, mit Pesten kezdtek. A ránk szabadult vörös tenger, ez a szennyes, borzalmas árvíz elöntéssel fenyegette a Dunántúlt is. Úgy volt már, hogy elvesz az egész Magyarország.
Ha valami lágyszívű parancsnok kezében van Budapest sorsa, akkor Pestet-Budát nem védik és akkor az orosz áradat átrohan a fővároson és legázol minket.
Nem kell tagadni, hogy az árulás miatt hirtelen teret nyert bolsevista hadak ellen a lőszerrel, fegyverrel kellően el nem látott, lelkileg is megbontott honvédség nem tudott volna ellenállni az orosz áradatnak.
Kellett egy szikla, melyen megtorpan az árhullám. Fegyveres, bátor férfiak kellettek, kik halált megvetőn odavetik magukat az áradat elé.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
|
 Bauer Sándor (Budapest, 1952. február 28. - Budapest, Angyalföld, 1969. január 23.) autószerelő-tanuló, a kommunista elnyomás mártírja.
Az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül öngyilkosságot követett el. 1969. január 20-án egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében elővette a táskájába rejtett benzines palackot, lelocsolta, majd egy gyufa segítségével felgyújtotta magát. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót lobogtatott. A Múzeumkertben hamarosan két-háromszáz ember gyűlt össze, az ott-tartózkodók közül egy orvostanhallgató, Bihari Sándor is próbálta megmenteni az életét.
Mikor a szemtanúk kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen, illetve Jan Palachra is hivatkozott: „a cseh testvér is megtette”.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
„A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét.”  Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok (1943. január 24.) „A magyar haza mindenkor hálás szeretettel fog visszaemlékezni hős fiaira, akikéhez hasonló sors csak keveseket ért a magyar nemzetben.” Gróf Stomm Marcell vezérőrnagy, a III. hadtest parancsnoka (1943. február 1.) „A magyar erők a Dont a legutolsónak hagyták el, így lettek az utóvédek utóvédjei. Csak a dicséret és elismerés hangján szólhatok tehát honvédeink hősi harcairól…” Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok (1943. május 15.) 68 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a második magyar hadsereg nagy és végzetes csatát vívott a Don folyónál.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
„Már most ne  m durva erővel, hanem műveltséggel kell igyekeznünk kitűnni, s lehet nem csak elérnünk: hanem el is hagynunk más már rég-óta messze előre rugaszkodott nemzeteket, azoknak dicső példát adván.” Bolyai János „ A múlt tudósai között voltak, akik már életükben megdicsőültek, olyanok is, kiket máglyára küldtek, egyeseket csupán csak elhallgattattak. Ez talán a legkegyetlenebb sors, mert lassú halált jelent. A Kárpátok övezte terület meg tudta szülni Bolyai Jánost, de a közönyös, maradi társadalom eszméinek befogadására, megértésére már képtelen volt. Nemhogy helyet biztosított volna számára, a tudományos élet eme tisztes hajlékában, de életében még a neve sem hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia falai között. És mikor jól megkésve, 1868-ban először elhangzott, akkor az külföldi kezdeményezésre történt. Akár mementónak is tekinthetjük ezt a tényt, figyelmeztetőül, saját mai felelősségünkre.” (Szentágothai János, Bolyai János születésének 175-ik évfordulóján mondott beszédéből)
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Szeged és a történelem
|
|
 A történelemkutatók a szegedi gondolat megjelenését 1919-re, az ellenforradalmi kormány megalakulásának idejére teszik. Legfőbb jellemzőinek a bolsevizmus elutasítását, a nemzetközi pénzvilág (plutokrácia) uralma elleni fellépést tartják. Ez utóbbit - főleg a bal-liberális szemléletű szerzők - egyenesen az antiszemitizmussal azonosítják.
Az adott időszakban természetes módon kapcsolódott a gondolatkörhöz az Antant versailles-i békerendszerének elutasítása, melyet a szembenálló világnézet képviselői revizionizmusnak, irredentizmusnak, revansizmusnak nyilvánítanak és elítélnek. A trianoni tragédia értelemszerűen beleszövette a nacionalizmust az 1919 utáni eszmei áramlatba. Egységes, rendszerezett ideológiává nem dolgozták ki, a katonai, hivatalnoki, polgári nézetek elegye maradt. Célja a keresztény-nemzeti alapon újjáépített Magyarország volt. A liberális sajtó ez alapján nevezte a politikai rendszert gunyorosan „keresztény kurzus”-nak. A rendszer politikai ellenfelei állítják, hogy a szegedi gondolat egyike volt a társadalmi gyakorlatot is befolyásoló első fasiszta ideológiai-politikai elméleteknek.
|
|
Bővebben...
|
|
