|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
„Már most ne  m durva erővel, hanem műveltséggel kell igyekeznünk kitűnni, s lehet nem csak elérnünk: hanem el is hagynunk más már rég-óta messze előre rugaszkodott nemzeteket, azoknak dicső példát adván.” Bolyai János „ A múlt tudósai között voltak, akik már életükben megdicsőültek, olyanok is, kiket máglyára küldtek, egyeseket csupán csak elhallgattattak. Ez talán a legkegyetlenebb sors, mert lassú halált jelent. A Kárpátok övezte terület meg tudta szülni Bolyai Jánost, de a közönyös, maradi társadalom eszméinek befogadására, megértésére már képtelen volt. Nemhogy helyet biztosított volna számára, a tudományos élet eme tisztes hajlékában, de életében még a neve sem hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia falai között. És mikor jól megkésve, 1868-ban először elhangzott, akkor az külföldi kezdeményezésre történt. Akár mementónak is tekinthetjük ezt a tényt, figyelmeztetőül, saját mai felelősségünkre.” (Szentágothai János, Bolyai János születésének 175-ik évfordulóján mondott beszédéből)
|
|
Bővebben...
|
|
|
Történelem -
Szeged és a történelem
|
|
 Az Aradon kivégzett Damjanich János és Kiss Ernő pisztolyát, illetve Görgey Artúr hadvezér párbajpisztolykészletét is bemutatják azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szakemberek ismertetik az aradi múzeum sokáig rejtve őrzött 48-49-es gyűjteményének restaurálásáról, rendszereséséről, népszerűsítéséről szóló munka hátterét december 2-án a Móra Ferenc Múzeumban – olvasható az intézmény közleményében.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Kárpát medence
|
|
Robert Fico, szlovák miniszterelnök így fogalmazott Szent Istvánnal kapcsolatban. "Bár valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni, de kimondom: Szent István nem a mi (szlovákok) királyunk, a mi királyunk Szvatopluk" - jelentette ki.
2009. augusztus 21. 21:00 (MTI)
A hivatalos szlovák történetírás szerint az első szlovák állam a Mojmír majd Rasztiszláv kormányozta Morávia volt, amely Szvatopluk uralkodása alatt birodalommá nőtte ki magát; ez a „Nagymorva Birodalom” magába foglalta nemcsak a Felvidéket, hanem gyakorlatilag a mai Magyar Köztársaság területét is Erdély északi vidékeivel, továbbá számos cseh, lengyel és német földet.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Történelem -
Szeged és a történelem
|
|
 A történelemkutatók a szegedi gondolat megjelenését 1919-re, az ellenforradalmi kormány megalakulásának idejére teszik. Legfőbb jellemzőinek a bolsevizmus elutasítását, a nemzetközi pénzvilág (plutokrácia) uralma elleni fellépést tartják. Ez utóbbit - főleg a bal-liberális szemléletű szerzők - egyenesen az antiszemitizmussal azonosítják.
Az adott időszakban természetes módon kapcsolódott a gondolatkörhöz az Antant versailles-i békerendszerének elutasítása, melyet a szembenálló világnézet képviselői revizionizmusnak, irredentizmusnak, revansizmusnak nyilvánítanak és elítélnek. A trianoni tragédia értelemszerűen beleszövette a nacionalizmust az 1919 utáni eszmei áramlatba. Egységes, rendszerezett ideológiává nem dolgozták ki, a katonai, hivatalnoki, polgári nézetek elegye maradt. Célja a keresztény-nemzeti alapon újjáépített Magyarország volt. A liberális sajtó ez alapján nevezte a politikai rendszert gunyorosan „keresztény kurzus”-nak. A rendszer politikai ellenfelei állítják, hogy a szegedi gondolat egyike volt a társadalmi gyakorlatot is befolyásoló első fasiszta ideológiai-politikai elméleteknek.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem -
Emlékezzünk!
|
A nyugat-magyarországi felkelés hősei  1921. augusztus 28-án, nyolcvannyolc éve vette kezdetét a Nyugat-magyarországi felkelés, melynek köszönhető, hogy Sopron és környéke 1921 decemberében népszavazáson dönthetett sorsáról, és a magyar utat választotta. Az ország különböző részeiről érkezett, hiányos felszerelésük miatt csak Rongyos Gárdának nevezett szabadcsapatok gerilla taktikát alkalmazva néhány hét alatt teljes egészében kiűzték az osztrákoknak szánt Őrvidék (ma Burgenland) területére bevonuló ellenséges csendőralakulatokat.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
|
