|
Közélet
|
 A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Rövid összeállításunkban a szent napokat, és az azokhoz kötődő népszokásokat tekintjük át.A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a Nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
|
|
Bővebben...
|
|
Publikációk
|
|
 Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Az első keresztények nagypénteket és nagyszombatot liturgia nélküli ünnepként tartották egész napos szigorú böjtölésben.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra
|
|
 A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon
Ezen a napon hagyományosan megkoszorúzzák a költő budapesti emléktábláját egykori lakóhelyén, a ferencvárosi Gát utca 3-ban, valamint a Liszt Ferenc téri József Attila-szobrot is.
|
|
Bővebben...
|
|
Kultúra
|
 1883. április 4-én született Szegeden Juhász Gyula, Magyarország egyik legismertebb 20. századi költője.
Juhász a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. Első versei már az 1899-es években megjelentek a Szegedi, majd később a Budapesti Naplóban. 1902–1906-ban a pesti egyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. Szoros barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. 1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkard sújtott rá, megsebesítve fejét és kezét.
1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel. Októberben azonban Pestre utazott. A Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét. A munka időszaka következett ám pár évvel később ismét tragikus fordulatot vett élete.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem
|
|
 A történelemkutatók a szegedi gondolat megjelenését 1919-re, az ellenforradalmi kormány megalakulásának idejére teszik. Legfőbb jellemzőinek a bolsevizmus elutasítását, a nemzetközi pénzvilág (plutokrácia) uralma elleni fellépést tartják. Ez utóbbit - főleg a bal-liberális szemléletű szerzők - egyenesen az antiszemitizmussal azonosítják.
Az adott időszakban természetes módon kapcsolódott a gondolatkörhöz az Antant versailles-i békerendszerének elutasítása, melyet a szembenálló világnézet képviselői revizionizmusnak, irredentizmusnak, revansizmusnak nyilvánítanak és elítélnek. A trianoni tragédia értelemszerűen beleszövette a nacionalizmust az 1919 utáni eszmei áramlatba. Egységes, rendszerezett ideológiává nem dolgozták ki, a katonai, hivatalnoki, polgári nézetek elegye maradt. Célja a keresztény-nemzeti alapon újjáépített Magyarország volt. A liberális sajtó ez alapján nevezte a politikai rendszert gunyorosan „keresztény kurzus”-nak. A rendszer politikai ellenfelei állítják, hogy a szegedi gondolat egyike volt a társadalmi gyakorlatot is befolyásoló első fasiszta ideológiai-politikai elméleteknek.
|
|
Bővebben...
|
|
Hírek
|
|
Abból csak baj származik, ha valaki eltér a kötelező kommunikációs algoritmustól – alighanem megerősödhettek ebben a hitükben a Fidesz-frakció vezetői. örtént ugyanis, hogy az Országgyűlés múlt heti ülésén a jobbikos Novák Előd azt találta mondani: az annak idején kétharmados Horn-kabinet „komolyabban vette a nemzeti együttműködést”, mint most a fideszesek.
|
|
Bővebben...
|
|
Történelem
|
|
 II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.[3]
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek.
Harca nem érte el a kivánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.
|
|
Bővebben...
|
|
Hírek
|
Sajnálatosan értesült a Jobbik Szegedi Szervezete a karhatalom gyalázatos fellépéséről március 15-én. Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy békés, emlékező magyar férfiakat és nőket inzultálnak a rendőrök a szabadság ünnepén. Úgy látjuk, hogy az Orbán-kormány és belügyminisztere, Pintér Sándor nem tanult a Gyurcsány-kormány hibáiból és ahelyett, hogy vidéken törekedne a közbiztonság helyreállítására, megint a nemzetükért tenni akaró magyar embereket zaklatja és vonja rendőrségi intézkedés alá. Felháborodva fogadtuk azt a hírt, hogy a rendőrség a rendezvény kezdetén - a Himnusz éneklése közben - több bajtársunkat is elhurcolt különösebb indok nélkül, köztük egy gárdistát, aki a Jobbik Szegedi Szervezetének a tagja. Jobbik Szegedi Szervezete eddig is kiállt tagjai, szimpatizánsai és szavazói mellett, ezért most is határozottan kiállunk bajtársunk mellett. Ezen okból felszólítjuk Szeged kormánypárti képviselőit, hogy járjanak közben Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy hasonló rendőri agresszió ne történhessen meg az országban. Szebb Jövőt!
Tóth Péter - Jobbik Csongrád megyei elnöke Rácz Tibor - Jobbik szegedi alelnöke
|
|
|
Szeptembertől felborul a családok élete. A tanulóknak kötelező lesz 16 óráig foglalkozásokon részt venni. De ki... 
