| Nagypolitikai vita Kósa szuperlézer megjegyzése mögött |
| Blogok |
|
Kósa Lajos szavait nem mindig kell névértéken figyelembe venni. A debreceni polgármester szeret túlozni, egy számára kedves, érzékletes szófordulatért szívesen feláldozza a szavainak értelmezésével foglalkozók nyugalmát. Ehhez a magyar médiafogyasztók már nagyjából hozzászoktak. (És lassan majd hozzászoknak a nyugati hírügynökségek is, így talán Kósa jövőbeni kiszólásai, amikre bizton számíthatunk, nem döntik majd többet romba a forintot.)
A tudósítások szerint Kósa szegedi látogatásán intenzíven fikázta a szuperlézert, hivatalos nevén Extreme Light Infrastructure-t (ELI). Nem gondoljuk, hogy ha akarna, akkor nem tudna néhány tényt ellenőrizni az ügyben, és rászorulna a Szegedi Egyetem lézerfizikus rektor-professzorának kiigazítására. Biztos működött benne a frusztráció is. Debrecen tudományos nagyprojektje, az ESS, ami a mai nap még szerepelt a város honlapjának nyitóoldalán, legalább másfél éve tudott, hogy a svédországi Lundban valósul meg. Ezt Kósa még nem árulta el a cívis város népének, de előbb-utóbb, feltehetőleg az önkormányzati választások után csak meg kell tenni. Akkor pedig dögöljön meg a szomszéd tehene is. Túl Kósa Lajos frusztrációján, a szuperlézer elleni kirohanásnak sajnos komoly vita áll a hátterében, amiben úgy tűnik a berendezés megvalósítása egyre kevésbé valószínű. Miután a Fidesz kormányra került, szembesült azzal, hogy megint elhitte a saját dumáját: éveken át mondták, hogy az EU támogatások nem megfelelő gyorsasággal kerülnek kiosztásra. A helyzet ezzel szemben az, hogy az időarányosnál gyorsabban születtek az elkötelezettségek, így már csak 2000 milliárd forint maradt a kasszában. Miután Matolcsy György gazdasági szuperminiszter kudarcot vallott a hiánycél megemelésével, nem nagyon látott más mozgásteret, mint a már korábban eldöntött úniós pályázatok felülvizsgálatát. Matolcsy a pénzt a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére kívánja szétosztani. Maga a koncepció (a kis- és közepes vállalkozások támogatása) eddig nem nagyon kérdőjeleződött meg, főleg mert sok vállalkozást érintő hatása miatt szinte a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez mérhető a népszerűségjavító hatása. Hogy a gazdaságot valóban lehet-e így fejleszteni, az kérdéses: attól, hogy valakinek lesz új gépe, nem lesz piaca, viszont esetleg hozzászokik, hogy vállalkozásának hosszú távú jövőjét is állami támogatásra építse. De Matolcsy hisz ebben, és nincs ma a kormányzó pártban olyan ember, aki nyílvánosan megkérdőjelezné a bölcsességét. Az ElI azért van útban Matolcsynak, mert sokba kerül (240 millió euró), és ezt a sok pénzt Matolcsy inkább szét szeretné osztani sok-sok kisvállalkozásnak. Mivel a pénz gazdaságfejlesztésre szánt úniós pénz az ELI kinyírása és a pénz átcsoportosítása adminisztratív szempontból egyáltalán nem nehéz. Természetesen az ELI-nek is van gazdasági hatása, erről pont a Heti Válasz szegedi konferenciáján tartott előadást Lengyel Imre professzor. Ez középtávon 500, hosszú távon 800 magasan kvalifikált munkahelyet jelent Szegeden, high tech ipari parkkal, európai tudományos háttérrel. Ez azonban nem tesz lehetővé gyors osztogatást, így Matolcsy ezt nem támogatja. A szuperlézer mellett keményen lobbizik Szabó Gábor rektor, akinek tulajdonképpen az édes gyermeke a projekt. A rektor megfelelő fideszes kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, hiszen az első Orbán-kormány államtitkára volt. Szövetségese az ügyben Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Azonban ez mind kevés lehet. Ha születhetne pozitív döntés az ügyben, akkor az már megszületett volna, hiszen az idő sürget. A Best of Szeged információi szerint az ELI ügyében a kormányváltás óta nem folyt érdemi munka, miközben a határidők egyre sürgetőbbek. Csehország és Románia (utóbbi az ottani kormányváltás ellenére) gőzerővel dolgozik a projekten. B. Nagy László fideszes polgármesterjelölt kommunikációjába ez jól beépíthető lenne, pl. kinevezhették volna miniszteri biztosnak a témában, vagy valami hasonló. Mivel alapvetően kormányzati projektről van szó, gyorsan információs és kommunikációs előnybe kerülhetett volna Botkával szemben. A kormányzati szereplők kommunikácója azonban másról szól. B.Nagy hallgat, Petykó NFÜ elnök arról beszél, hogy még gondolkodnak, aztán jön a nyílt sisakos megmondóember, Kósa és közli, hogy ilyen gagyi szuperlézerre nincs is szükség. A Best of Szeged véleménye szerint ez azt jelenti, hogy nem lesz szuperlézer, csak ezt nagyon ciki lenne a választások előtt elmondani. Az, hogy ezzel Magyarország egy időre kiírja magát a tudományos projektekre esélyes országok közül, nem számít, az európai véleményalkotók eddig sem voltak nagy hatással az Orbán-kormány tevékenységére. Sőt a kurucos virtusra sikeres kommunikációt lehetett építeni, ami az önkormányzati választásokig tartó rövid távon átsegíti a kormányt. Azt, hogy az ország hosszú távú jövőjéből élünk fel megint egy darabot, csak kevés ember fogja megérteni. A szegediek meg talán elfelejtik négy év alatt, hogy Orbán elvett tőlük egy nagy lehetőséget. Legfeljebb majd megint jön Kósa és elmondja, hogy az ELI-t is az IMF kényszerített volna ránk. A forint erre már nem fog reagálni. |
Így áll elő az a helyzet, hogy amikor a felkelt nemzetiségek megindítják az elszakadást, nincs komoly katonai erő, amely ezt megakadályozza! A nép, amely ugyan nem indult el urait lemészárolni, most nem hajlandó az „Úri Magyarországért" harcolni!
Károlyi Mihály hazafisága odáig megy, hogy reálpolitikusként, osztályérdekei ellenére átadja a hatalmat a kommunistáknak, ha velük, és értük hajlandó önmagát és országát megvédeni a nép! Kossuth 1853 körül ki¬mondja (vásár után okos a paraszt). „Vigyázzunk a nemzetiségi politikával, mert ha a külső nemzettestekhez kívánnak csatlakozni, magukkal viszik a területet is."
De tudott volt a megoldás is!: „ha Magyarország komolyan veszi az elszakadni készülő nemzetiségek törek¬véseit, nem kellene egyebet tenni, mint feláldozni a nagybirtokot, s a föld legyen azé, aki megműveli, s így a nemzetiségi mozgalom nagybirtokos vezetői kezéből kiesne a vezető szerep. Az a román vagy szerb paraszt pedig, aki 20-30 hold ura lesz, nem fog soha kikívánkozni olyan hazába, ahol legfeljebb a nyomorúság vár reá" — Latinka Sándor Somogy megye kommunista népbiztosa.
Valóban a Tanácskormány újra tudja mozgósítani a tömegeket a haza védelmére és katonai sikereket ér el! De ha a munkások a parasztok megvédik az ország integritását, akkor továbbra is övék kell maradjon a hatalom, mert a katonai siker legitimálja őket az ország további vezetésére is! Tehát a magyar uralkodó osztály inkább lesz a honvédő háború árulója (Julier Ferenc, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál grófok) mint saját osz¬tályérdekeinek ellensége.
A számszerűen és stratégiailag fölényes helyzetben támadó Vörös Hadsereget a vezérkar főnöke, Julier Fe¬renc gonosz árulása kergette vesztébe. A hadrendet, az "ordre de bataille"-t Julier a bécsi Pokorny csoport útján eladta Bethlenéknek. Ők azonnal átadják a végzetes katonai titkot tartalmazó írást Cunninghamnek, s ennek pecsétje alatt Pallavicini Alfonz gróf angol futárigazolvánnyal bevitte Szegedre. A román hadvezetőség tehát az Antant tisztek közvetítésével már a támadás megkezdése előtt 36 órával ismerte a Vörös Hadsereg haditervét. De Julier nem elégedett meg az egyszerű árulással. Rendelkezéseivel, a hadműveleti irányítással megkönnyítette a románok helyzetét és lelkiismeretlenül vesztükbe vitte a magyar katonákat... A hadsereget ezzel az árulással Teleki Pál és Julier kelepcébe csalták. A vereség elkerülhetetlen volt... A történelem ítélkezni fog: Horthy Mik¬lós, Bethlen István és Teleki Pál grófok, Julier Ferenc és társai méltó utódai a negyvennyolcas muszkavezető mágnásoknak. Nemeskürthy István Édes Erdély 116. o.
(Horthy) A császár inasa odaadja az ország kétharmadát, hogy Ő kormányzó lehessen, és a proletárdiktatúrát okolja a maga árulásáért. Végül a maga patkánybőrének mentése érdekében Szálasinak is hajlandó a hatalmat át¬adni! (legvégül dísztemetést ád néki a hálás MDF-es utókor